
Artúr kihúzza a kardot
Új sorozatot indítunk, amelyben azokat a Disney-meséket vesszük sorra, amik bár külföldön anno nagy sikert arattak, és ugyanúgy ismerik őket, mint mi a Hófehérkét, a Hamupipőkét vagy a 101 kiskutyát, hozzánk Magyarországra azonban csak nagyon későn érkeztek meg.
Sorozatunk első részében az 1963-ban bemutatott, 18. Disney-filmet, A kőbe szúrt kardot mutatjuk be.
A kőbe szúrt kard első néhány percében az az érzése támad az embernek, hogy ez a mese körülbelül akkor készülhetett, mint a 101 kiskutya, hiszen mind grafikában, mind zenében, és összességében hangulatban is olyasmi érzéseket csalogat elő az emberből, mint a pöttyös dalmaták kalandja. Ellenőrizve a dátumokat, kiderül, hogy igazunk van, a 101 kiskutya ugyanis két évvel A kőbe szúrt kard előtt készült. A két filmnek ráadásul ugyanaz volt a rendezője, Wolfgang Reitherman, valamint A kőbe szúrt kard zenéjét is az a George Bruns szerezte, aki a 101 kiskutya melódiáiért is felelős volt, sőt maga a játékidő is tökéletesen megegyezik mindkét film esetében: 79-79 perc.
Na, de térjünk át magára a történetre és a szereplőkre. A kőbe szúrt kard cím – ha hallottunk már korábban erről a Disney meséről, ha nem – akaratlanul is Artúr király Excaliburját juttatja eszünkbe, ami ebben az esetben teljesen helyes feltevés. A mese ugyanis a gyerek Artúrról (Bütyökről) szól, aki Merlin, a varázsló tanítása által rengeteg dolgot megtud saját világáról (és kicsit még a jövőről is). :) A mese kezdetén arról értesülünk, hogy miután Anglia jó királya örökös nélkül távozott az élők sorából, Londonban megjelenik egy kőbe ragadt mágikus kard. Aki pedig ki bírja húzni ezt a kardot az üllőből, az lesz Anglia törvényes uralkodója.
Mivel Artúr király legendáját nagyjából mindenki ismeri, így tudva levő, hogy ki is lesz az, aki majd kihúzza a kardot… ám ez nem is annyira lényeges. A lényeg sokkal inkább az, hogy egy egyszerű, de szorgalmas fiúcska hogyan fejlődik Merlin túlságosan is életszerű varázslatainak és az ezáltali tapasztalatszerzéseknek köszönhetően olyan jellemmé, aki kiérdemli, hogy egy hatalmas ország uralkodója lehessen.

Arkhimédesz és Merlin
Merlinnek egyébként van egy hűséges társa, a beszélő bagoly, Arkhimédesz, aki bár sokat komolykodik, mégis nagyon jószívű és segítőkész madár. Olyannyira segítőkész, hogy a kissé szétszórt Merlin egy-két oktatónak szánt leckéjének túl komolyra fordultával ő menti meg Bütyök életét.
Az előbbi szereplőkön kívül ott van még Sir Ector, az árva Bütyök befogadója és annak fia, Kay, akik nem bánnak túl kegyesen a kisfiúval. Rengeteget dolgoztatják, ami egyébként a fürge és kíváncsi fiúnak nem esik nehezére.
Bár a történet előrehaladása szempontjából nincs jelentőségük, de a Bütyökre vadászó farkas, a szerelmes mókuslány és a gonosz Madame Morc karakterei mind-mind színt és mulatságot visznek a kisfiú kalandjába. Remek mellékszereplők!

Madame Morc
A mese betétdalai, a Csiribi csiribá, a Szív zűr vagy a Madame Morc mind-mind kellemes hangzású nóták, de nem valószínű, hogy ha megnézitek a filmet, a jövőben bármikor is dúdolgatnátok ezeket a dallamokat. Sokkal feltűnőbbek viszont a remek szinkronhangok, különösen Gruber Hugó (Merlin), Mikó István (Arkhimédesz) és Hollósi Frigyes (Sir Ector), akik ezekben a szerepekben is brillíroznak.
Mindezek fényében látszik, hogy egyáltalán nem lett volna érdemtelen rá a film, hogy már sokkal korábban szinkronizálják, hazánkban mégis csak 2007-ben, 43! évvel a megjelenése után adták ki először DVD-n.
Hát, jobb későn, mint soha, ahogy azt szokták mondani! :)
Ha valaki egy kellemes, kisebb izgalmakkal teli, bájos Disney történetre vágyna, feltétlenül nézze meg A kőbe szúrt kardot, ami reméljük, a magyar gyerekek és családok körében is oly népszerűvé fog válni, mint a többi Disney klasszikus!






