A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG, ÉRDEKESSÉG
A Szépség és a Szörnyeteg – A Szörnyeteg kastélya
A látványtervező – többek között azt is elárulja – hol látható a filmben Walt Disney monogramja

A Szépség és a Szörnyeteg
élőszereplős változatához egyértelműen a Disney 1991-es klasszikus animációját vették alapul, ám mivel itt egy valódi világban játszódó eseményről van szó, ezért a készítők az alkotás során kénytelenek voltak az igazi világból gyűjteni inspirációkat a film egyes részleteinek létrehozásához. Ilyen részlet többek között a Szörnyeteg kastélya, amelynek megteremtéséhez olyan pompás épületeket vettek alapul, mint a Chambord-i vagy a Versailles-i kastély.


A négyszeres Oscar-díjra jelölt látványtervező, Sarah Greenwood a The Hollywood Reporternek adott interjújában elismerte, hogy úgy érezte, a Disney új feldolgozása „egy kissé ijesztő feladat”, mivel az 1991-es animációs film – az első olyan animációs film, amit a Legjobb film kategóriában Oscar-díjra jelöltek – a „Disney gyermeke, mi azonban azon voltunk, hogy ezt hűen visszaadjuk”.


Régi munkatársával, a díszlettervező Katie Spencerrel és csapatukkal együtt dolgozva, Greenwood főként a brit Shepperton Studios backlotjában (nagy beépítetlen terület egy stúdióban, melyet nagyszabású szabadtéri jelenetekhez használnak) és hangterében keltette életre ezt a környeztet. Greenwood elmondta, hogy mivel maga a történet sokkal inkább az 1740-es évek Franciaországában (mintsem egy alternatív mesevilágban játszódik), ezért az volt a célja, hogy a megjelenésben jelen legyen „egy csipetnyi valóság”. Éppen ezért kutatás céljából olyan helyeket keresett fel, mint pl. a Loire-völgyben található Chambord-i kastély, ami többek közt azért is érdekes, mert később kiderült, hogy a készítők az 1991-es mese megalkotása során is innen nyertek ihletet. Greenwood azt is elmesélte, hogy az építészet terén olyan országok épületei is hozzájárultak a végső látványhoz, mint Németország és Portugália.    


A Szörnyeteg új kastélya tehát különböző építészeti stílusok ötvözetéből született, legnagyobb részben mégis az 1740-es évekbeli Franciaországban uralkodó irányzat, a rokokó jegyeit viseli magán, amiket pl. a Versailles-i kastélyon is megfigyelhetünk.
 
A legikonikusabb díszlet a bálteremhez tartozik, ahol a gyönyörű sárga ruhába bújtatott Belle a Szörnyeteggel táncol. Greenwood elárulta, hogy a rendező, Bill Condon fontolóra vette, hogy az 1991-es sémát követve az akkori kameramozgásokat alkalmazzák az új filmnél, később azonban úgy határozott, hogy inkább „a talajon marad” és „kevésbé szélsőségesen” jeleníti azt meg.


Az üvegcsillárok alapjául a Versailles-i kastély Tükörgalériája szolgált. „Akkorák mint egy londoni busz. Több mint 4 méter magasak és csaknem 2 és fél méter szélesek. Ráadásul 10 darab volt belőlük” – mesélte Greenwood.


Meghatározó épületnek számít a Szörny kastélyának létrehozásában a bajorországi Wieskirche vagyis Wies temploma. A filmbéli kastély padlója több mint 1100 m² faux márványból készült, aminek mintája pedig a csehországi Bencés Apátság mennyezetének mintáján alapszik. Érdekesség, hogy ha közelebbről megnézzük, a padló közepén észrevehető a W.D. monogram, ami a csapat részéről egy „csendes tiszteletadás Walt Disney-nek”. (A monogram a trón hátoldalán is feltűnik.)

 
A bálteremmel kapcsolatos legnagyobb kihívás az volt, hogy öt különböző formában kellett megjeleníteni – a nyitójelenetben látható legpazarabb verziótól kezdve az átok utáni elhanyagolt és fagyos kinézetéig.


Emellett a kastély egyéb fontos helyiségeit is különböző országok különböző épületei ihlették. Belle hálószobáját a müncheni Nymphenburgi kastély, a baljós és sötét nyugati szárnyat, ahol a Szörnyeteg az elvarázsolt rózsát tartotta, az itáliai barokk mintájára alkották meg, a könyvtár portugáliai kutatások eredménye, míg a konyha dán stílusban készült.  
 
A francia falut, ahol Belle és az édesapja élt, a közel 2700 m²-es backlotban hozták létre, aminek megjelenését különböző francia falvak inspirálták, a szökőkút pedig a németországi Rothenburg ob der Tauber-ben található Szent György szökőkút alapján született.


A „Gyere hát” (Be Our Guest) betétdal során természetesen számos vizuális effektet alkalmaztak, Greenwood azonban felhívta rá a figyelmet, hogy a kidolgozás azzal kezdődött, hogy színházi világítással, valódi kellékeket fotóztak le az asztalon. „Amennyire csak tudtunk, ragaszkodtunk a valósághoz. A végén elkészítettük a tortát – és a kitörést is a torta tetején.”


Hozzászólások